A hpv rákos sejtek
A fertőzést követően a méhnyakrák általában évek alatt ún.
A daganatos átalakulás valószínségét környezeti tényezők, a beteg életvitele, egyéb betegségei, genetikai adottsága. Káros szenvedélyek közül esősorban a dohányzás jelentőségére kell felhívni a figyelmet! A HPV nőgyógyászati vonatkozásairól itt olvashat bővebben.
A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok? Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A papillómavírusok jelenlegi ismereteink szerint csak a testfelszín szöveteiben szaporodnak; a bőr és a nyálkahártya nemi szervek, végbél, száj, légutak hámsejtjeire specializálódtak, olyannyira, hogy külön fajtájuk okozza például a tenyér és a talp bőrének megbetegedését.
A méhnyakrák természetes lefolyása A méhnyak a HPV fertőzés tekintetében sérülékeny terület. A természetes hengerhám-laphám átmeneténél transzformációs zónahámsérüléseken pl. A hámsejtekbe jutott vírus egyes esetekben beépül a sejt a hpv rákos sejtek állományába, DNS-ébe. A sejtek DNS-e tartalmazza azt az információt, amely irányítja a sejtek normális működését.
Az egészséges sejtek meghatározott ütemben növekednek, osztódnak és életük egy meghatározott pillanatában szabályozottan elhalnak.
Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Hpv és rákos sejtek. A méhnyakrák leginkább a évesek körében fordul elő A fertőzést követően a méhnyakrák általában évek alatt ún. A daganatos átalakulás valószínségét környezeti tényezők, a beteg életvitele, egyéb betegségei, genetikai adottsága. A fiúknak is ingyenessé válik a HPV oltás A méhnyakrák hátterében a HPV áll Világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a méhnyakrák a második női leggyakoribb daganatos megbetegedés.
Magas rizikójú HPV fertőzés hatására a hámsejtek örökítő anyagában létrejövő hiba a sejtek kontroll nélküli osztódásához vezet. Az abnormálisan szaporodó sejtekben további hibák halmozódnak fel, mely a daganatos átalakulás előfeltétele. Ameddig a kóros sejtek a hámrétegben maradnak, rák megelőző állapotról beszélünk, amint a környező szövetekbe törnek, kialakul a rosszindulatú daganat. Ilyenkor már leválhatnak a növekvő daganatról és nyirokerek, vagy a véráram útján nyirokcsomókba, és távoli szervekbe adhatnak áttétet.
A HPV fertőzés nem minden a hpv rákos sejtek vezet méhnyakrák kialakulásához. Mintegy húsz százalékban a fertőzés azonban tartóssá válik, a vírus DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe, a sejt szabályozott működését a kontrollálatlan szaporodás irányába módosítja, ezáltal megteremti az alapokat ahhoz, hogy daganatos irányba fejlődjenek. Az egészséges hámsejtből a rákmegelőző állapot általában hónapok-évek, rosszindulatú daganat évek év alatt fejlődhet ki.
A méhnyak rákmegelőző állapotai kedvező körülmények mellett meggyógyulhatnak.
A gyógyulás elsősorban enyhe rákmegelőző állapot és átmeneti HPV fertőzés mellett várható. Amennyiben nem történik időben beavatkozás, a kóros sejtek betörnek a hámréteg alatti kötőszövetbe, kialakul a méhnyakrák. A daganat kezdetben a méhnyak szöveteiben növekszik, később annak környezetére, a hüvelyboltozatokra és a méh melletti kötőszövetekbe terjed.
A helyi növekedés kapcsán ráterjedhet a medencefalra, húgyvezetékekre, a sok papilloma a testen és a végbélre is.
Lezárhatja a húgyvezetéket, ami végső soron teljes vizelet elfolyási akadályt és a vesék elhalását okozhatja, valamint elhanyagolt esetben összeköttetés alakulhat ki a hüvely és a hpv rákos sejtek, valamint a végbél között is.
A méhnyakrák típusai A daganat szövettani típusának pontos ismerete nagyban segíti a megfelelő kezelés kiválasztását.
A HPV és a méhnyakrák kapcsolata
A méhnyakrák leggyakoribb szövettani típusai: Laphám eredetű carcinoma : A méhnyakrák ezen fajtája a méhnyak külső felszínén lévő vékony, lapos sejtekből indul ki. A méhnyakrák leggyakoribb fajtája. Mirigyhám eredetű daganat adenocarcinoma : Ez a méhnyakrák típus a méhnyak nyakcsatornájának belső felszínét borító hengerhámsejtekből indul ki. Ritkább, de emelkedő tendenciát mutató daganattípus.
Nem HPV fertőzés okozta ritka daganattípusok: Általában agresszív növekedést mutató, szűrővizsgálatokkal nem megelőzhető daganatok.
A méhnyakrák kialakulásának kockázatai A méhnyakrák kialakulásának főbb kockázati tényezői: Promiszkuitás, több szexuális partner, gyakori partnercsere: Minél több szexuális partnerrel rendelkezik élete során, valamint minél több szexuális partnerrel rendelkezt korábban az Ön partnerei, annál jobban nő az esélye, hogy megfertőződik HPV-vel.
A szexuális élet korai kezdete: A korán megkezdett szexuális élet növeli a HPV fertőzés kockázatát. Legyengült immunrendszer: Amennyiben az Ön immunrendszere valamilyen egyéb okból legyengült ún.
HPV és méhnyakrák
Leggyakoribb immunrendszer gyengeségével járó állapotok a cukorbetegség, immunszupresszív terápia, AIDS Dohányzás: A dohányzás több szempontból is fokozza a daganatos átalakulás valószínűségét.
Igazolt, hogy dohányzás esetén a tartós HPV fertőzés aránya emelkedik, vagyis csökken a vírus elleni védekező képesség. A dohányzással a szervezetbe jutó rákkeltő vegyületek és a HPV fertőzés hatása összeadódik.
A dohányzásról való mielőbbi leszokás egyértelműen fontos, mivel a kórlefolyást kedvezően befolyásolhatja! Szűrés Szűrés A szűrővizsgálat célja, hogy a méhnyak kóros elváltozásait időben, rákmegelőző állapotban felismerjük, ezáltal lehetőség legyen a kezelésre a daganat kialakulása előtt. A méhnyak rákmegelőző állapotai alapvetően nagyon jól szűrhetők, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden esetben sikeres a felismerés.
Rákos sejtek hpv-ből
Újabb szűrési módszerek alkalmazásával igyekszünk a a hpv rákos sejtek hatékonyságát növelni. A legtöbb ma elfogadott ajánlás szerint a méhnyakrák szűrés megkezdésének legkésőbbi időpontja 21 éves korban van, legkorábban pedig a szexuális élet megkezdésétől számított 1 év múlva.
Szűrő módszerek: Citológiai mintavétel Pap teszt : Jelenleg a méhnyakrákszűrés alapját képező vizsgálómódszer. Méhnyak kenet vétel során orvosa méhnyak hámsejteket távolít el egy speciális mintavételi eszköz segítségével, melyeket tárgylemezre kennek, majd mikroszkóp alatt vizsgálnak. A kenetek feldolgozása és értéklelése citológusok feladata. A citológiai kenet segítségével észlelhetőek és hatékonyan elkülöníthetők a HPV fertőzés jeleit mutató sejtek enyhe hámelváltozása daganat megelőző állapotra utaló súlyos hámelváltozás és a valódi rákos sejtek is.
A kenet információt ad továbbá a hüvelyflóra és a hormonális állapot, egyéb jóindulatú hámelváltozások tekintetében is. A citológiai vizsgálat csak akkor hatékony szűrőmódszer, ha rendszeresen elvégzik. Negatív lelet esetén a citológiai vizsgálat ismétlése a legtöbb szakmai ajánlás szerint 3 évente javasolt, de a magyar gyakorlatban a legtöbb szülész-nőgyógyász évenkénti vizsgálatot javasol.
Az évente elvégzett vizsgálat létjogosultságát az adja, hogy a tévesen negatívnak ítélt esetek így korábban észlelhetők. Kóros lelet esetén a teendőket az elváltozás jellege határozza meg.
A HPV-fertőzés nem egyenlő a rákkal
A nőgyógyászati gyakorlatban leggyakrabban a méhnyak felszínéről hasonlóan a citológiai vizsgálathoz vesszük a mintát. Mivel a 30 év alatti korosztályban a HPV hordozás nagyon gyakori, de a fertőződés legtöbbször átmeneti és kóros elváltozás csak ritkán alakul ki, ebben a korosztályban szűrővizsgálatként nem célszerű a HPV vizsgálatot alkalmazni. Ellenben a 30 évesnél idősebb nők körében a rutinszerűen elvégzett HPV vizsgálat alkalmas lehet arra, hogy a méhnyakrákszűrés érzékenységét jelentősen növelje.
Jelenleg a társadalombiztosítás csak kóros citológiai lelet esetén fedezi a HPV vizsgálat költségeit.
Hpv és rákos sejtek. A méhnyakrák leginkább a 35-55 évesek körében fordul elő
Önköltséges alapon negatív citológiai lelet esetén is, mind az állami, mind a magánrendelőkben kérhető a vizsgálat, illetve önálló mintavételi eszköz megvásárolásával akár saját kezűleg is elvégezhető. Negatív citológiai, de pozitív HPV eredmény esetén további vizsgálatok kolposzkópia, kontroll citológiai vizsgálatok szükségesek.
CINtec Plus vizsgálat: Kiegészítő vizsgálat, mely során a méhnyak felszínéről nyert sejtek speciális festési eljárást a hpv rákos sejtek és Ki67 kettős immunfestés követően kerülnek vizsgálatra. Segítségével felismerhetővé válnak a kórosan osztódó sejtek. Alkalmazására legtöbbször bizonytalan citológiai elváltozások esetén rák megelőző állapot igazolására, ill.
Rutinszerűen alkalmazva növeli a citológia találati hatékonyságát, azonban ennek a gyakorlatnak magas ára szab határt. Kolposzkópia: A vizsgálat lényege, hogy a hüvelyi feltárás során egy speciális nagyító kolposzkóp segítségével megvizsgáljuk a méhnyak feszínét.
A vizsgálathoz ecetsavas és jódos festést is használhatunk. Magyarországon a méhnyakrák szűrés részeként terjedt el a módszer, de újabb ajánlások alapján elsősorban kóros citológiai lelet esetén, kiegészítő vizsgálatként célszerű alkalmazni. A vizsgálat során lehetőség van a hámelváltozás súlyosságának és elhelyezkedésének megítélésre, illetve célzott szövettani mintavételre.
A lehetséges szűrési stratégiákat beszélje meg kezelőorvosával! Diagnosztika Diagnosztika A méhnyakrák gyanúja rutin szűrővizsgálat során észlelt kóros lelet, vagy panaszok miatt végzett vizsgálat során merülhet fel. Méhnyakrák gyanúja esetén fontos, hogy részletes kivizsgálást végezzünk, mellyel igazoljuk a rosszindulatú daganatot, annak szövettani típusát, és a folyamat kiterjedtségét.
Méhnyakrák
A kivizsgálás során kapott információk rendkívül fontosak a megfelelő kezelés megválasztásához. A diagnózis felállításához elengedhetetlen a méhnyak gyanúsnak imponáló területéből történő szövettani mintavétel biopszia. Punch biopszia: Apró szövetmintavétel a méhszáj külső felszínéről elektromos kacs, szike, vagy biopsziás fogó segítségével.
Turmeric Curcumin Reprogramming Cancer Cell Death
Endocervikális kürett: A beavatkozás során a nyakcsatornából szövetkaparékot nyerünk. Kúpkimetszés konizáció : A konizáció kúp alakú kimetszést jelent a méhszájból. Célja, hogy kóros citológiai lelet esetén az érintett területet eltávolítsuk, lehetővé téve ezzel annak pontos szövettani vizsgálatát és egyben megelőzzük a folyamat további súlyosbodását.
A koznizáció diagnosztikus és az esetek egy részében terápiás beavatkozásnak minősül. Amennyiben a szövettani vizsgálat rákmegelőző állapotot igazolt, melyet sikeresen eltávolítottunk, a konizációt követően szoros utánkövetés szükséges az esetleges kiújulás időben történő észrevétele céljából. A HPV elleni védőoltás beadásának hasznát több közlemény igazolta.
A védőoltás a daganat megelőző állapot kiújulásának esélyét csökkenti. Amennyiben konizáció után 6 hónappal citológiai és HPV vizsgálatot is végzünk és mindkét vizsgálat negatív eredményt ad, vissza lehet térni a szokásos szűrési rendszerbe évenkénti rákszűrés.
Negatív HPV vizsgálat esetén a kiújulás kockázata nagyon alacsony.