Áttétes rákbél
Neuroendokrin rák bél. Neuroendokrin daganatok | Dr. Tóth Miklós
Osikóczki Orsolya, háziorvos A petefészek daganatai rendkívül sokfélék mind szövettani, mind szerkezeti, mind pedig funkcionális hormontermelők vagy sem szempontból. Léteznek jó- és rosszindulatú, valamint átmeneti formák. A gyakori funkcionális ciszták mindig jóindulatúak.
A rosszindulatú petefészek-daganatok nagy része közel 90 százaléka hámsejteredetű carcinoma. Petefészekrák Világnapja Május 8-án a petefészekrák ellen harcoló szervezetek együttesen hívják fel a figyelmet a betegség tüneteire és megelőzésére. A petefészekrák korai felismerése rendkívül fontos, mert a tünetek alig észrevehetők, és a betegek többségénél csak előrehaladott szakaszában diagnosztizálható.
Az elsődleges fókusz lokalizációjától függően a beteget zavarhatják: vastagbélrákkal - hasi fájdalom, székrekedés a teljes bélelzáródásig, gennykeverék, vér a székletben, láz és súlyos gyengeség; gyomor karcinómával - epigasztrikus fájdalom, hányinger, vér hányása, kimerültség és étvágyhiány; tüdőrákkal - mellkasi fájdalom, hipertermia, vérköhögés, súlyos légszomj, hipoxia, szédülés és gyengeség miatt a bőr cianózisa kék elszíneződése. Amint a daganat növekszik, és a környező szövetek bekapcsolódnak a kóros folyamatba, a beteg tapasztalatai: fokozott vérzés jelei. Megjelenésük a máj fehérjeszintetikus diszfunkciójának tudható be, amelynek következtében alvadási faktorok hiányoznak.
A petefészek-daganatok a népesség halálozása szempontjából a második legveszélyesebb betegség-csoport. A petefészekrák a női daganatok között a legrosszindulatúbb, halálozást tekintve megelőzi a méhnyak és a méhtest tumorait.
Ennek hátterében az áll, hogy felismerésére általában csak előrehaladott állapotban kerül sor, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre. Magyarországon évente körülbelül új daganatos megbetegedés és a daganat következtében kialakult haláleset fordul elő.
Hirdetés Kialakulásában specifikus rákot okozó tényező nem ismert.
- Neuroendokrin rák bél. Zollinger-Ellison-szindróma
- Adattovábbítás harmadik fél részére Az Adatkezelő csak kivételes esetben adhatja át az Ön személyes adatait más részére, ha az adatok továbbítása az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
- Vékonybélrák tünetei és kezelése - HáziPatika, Neuroendokrin rák bél
- Vastag- és végbélrák - Hashártya rák bél
- Hogyan lehet a koplalással megszabadulni a parazitáktól
Kockázati tényezők: Szülészeti kórelőzmény Azoknál a nőknél, akiknél emlő- méhtest- vagy vastagbélrák már előfordult, akiknek a havi vérzése fiatalon évesen kezdődött és 50 éves koráig vagy annál is tovább tart, akik az első terhességet 30 éves kor után viselték, illetve a nem szült vagy meddő nők körében a petefészek-daganat gyakrabban fordul elő.
Az ovulációindukciós kezelések szintén rizikótényezőként szerepelhetnek. Családi halmozódás Ön tudta?
Petefészek-daganatok - Petefészekrák
Vannak olyan családok, ahol a nők körében viszonylag gyakori a petefészekrák, illetve a petefészek- és emlőrák előfordulása. A családi halmozódást mutató esetekben általában fiatalkorban kialakul a daganat, és rendszerint kétoldali. Ha családunkban gyakoriak a fent említett tumoros betegségek, már akkor fonálférgek kezelése érdemes felvenni egy onkológussal a kapcsolatot, amíg egészségesek vagyunk, mert ő segít felmérni és csökkenteni a kockázatot, valamint rendszeres vizsgálatot, ellenőrzést javasolhat már fiatal felnőttkortól kezdve.
Családi petefészekrák szindrómáról akkor beszélhetünk, amennyiben két vagy több elsőfokú rokon esetében alakult ki a betegség.
Neuroendokrin rák bél. Kapcsolódó fájlok
Ezeknél a nőknél magasabb akár húszszoros! Minél több eset fordul elő a vér szerinti rokonságban, annál nagyobb a daganat kialakulásának lehetősége. Családi emlő- és petefészekrák szindróma esetében a BRCA 1 és BRCA 2 öröklődő génmutációk hajlamosítanak az emlő- és petefészekrák együttes kialakulására. A harmadik öröklődő forma Lynch szindróma II a petefészekrák mellett a vastagbél, az emlő és a méhtest rákjainak együttes családi halmozódását jelenti.
A betegség kialakulásában több tényezőnek tulajdonítanak jelentőséget, többek között az örökletes genetikai tényezőknek és különböző betegségeknek. De összefüggés igazolható a fokozott állati zsír és fehérjefogyasztás, az elhízás, a dohányzás és a vékonybéldaganatok kialakulása között is.
Életkor A petefészek-daganat előfordulása 55 és 60 év között a leggyakoribb. Testsúly A áttétes rákbél kockázati tényező a betegség kialakulása szempontjából.
Áttétes rákbél
Kockázati tényezők fennállása áttétes rákbél a rendszeres ellenőrzés kiemelkedően fontos. Mi védhet a petefészekrák ellen? Relatív védelmet nyújthatnak a petefészek-daganatok kialakulásával szemben a következők: első terhesség 25 éves kor előtt, korai menopauza, fogamzásgátló tabletták hosszantartó szedése megakadályozzák a tüszőérést és az ovulációtA-vitaminban és rostban gazdag étrend.
Hogyan terjed a petefészek-daganat, hova adhat áttétet? A petefészekrák leggyakoribb terjedési útját a levált tumorsejtek hasüregi szóródása és letapadása jelenti.
A kismedencei szervekre vékony és vastag belek, végbél, hólyaga rekeszizomra, a rekeszizmon keresztül a mellkasba terjedhet. Környéki illetve távoli áttétes rákbél adhat áttétet.
A kulcscsont alatti árokban elhelyezkedő nyirokcsomóáttét akár egyetlen tünetként utalhat petefészek-daganatra. Távoli áttétei a májban, a csontokban, a központi idegrendszerben jelenhetnek meg. Agyi áttét ritka késői szövődmény lehet. A petefészekrák stádiumai.
