A vérlemezke-minták embrionális csíralemezei
A bőr és a nyálkahártyák fontos rétegeit alkotja A szervezet legfontosabb vízraktára A test belső vázát alkotják Eredet, fő összetevők: A középső csíralemezből alakul ki Kötőszöveti sejtek és sejtek közötti állomány kollagén, rács és rugalmas rostok, és látszólag homogén alapállomány A kötőszövetek típusai: Embrionális kötőszövet Érett kocsonyás kötőszövet - a köldökzsinórban található Laza rostos kötőszövet - ez fordul elő a legnagyobb mennyiségben és a testnek lényegében minden területén sejtjei részben a kötőszövet saját sejtjei, fibroblaszok, fibrociták, hisztiociták; nagy részük a vérből vándorol ki, limfociták, plasmasejtek, granulociták, monociták Tömött rostos kötőszövet - legjellemzőbb képviselője az ínszövet, amely párhuzamos elrendeződésű kollagén rostokból és közöttük viszonylag kevés, apró ínsejtekből tendocyta áll.
A tömött kollagén rostok erőssé, nyújtási terhelésekkel szemben ellenállóvá teszik az inakat.
Az izmok ezek közvetítésével tapadnak a csontokon. Vérellátása szegényes, ezért sérülés után lassan gyógyul. Reticularis kötőszövet, amely reticulumsejtekből és rácsrostokból áll.
Tartalom ajánló
Ez alkotja a nyirokszervek a vérlemezke-minták embrionális csíralemezei a csecsemőmirigy kivételévela vörös csontvelő vázát, a bél nyárkahártyájánat saját kötőszöves rétegét tunica propria mucosae Vér : a sejtközötti állomány - a vérplazma - folyékony, ebben úsznak a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék. Zsírszövet - a fehér zsírszövet tömény energiaraktár, táplálékbőség idején feltöltődik, mostohább időszakban biztosítja a túlélést, a bőraljában tela subcutanea jelentős hőszigetelő réteget képez ; a barna zsírszövet hőtermelő szövet, amelynek csecsemőkorban van fontos szerepe.
Téli álmot alvó állatoknál a testhőmérséklet vastagbélrák megelőző kemoterápia a téli álomból való felébredést teszi lehetővé.
A támasztószövetek: Csontszövet a csontsejtek szilvamag alakú, soknyúlványú plazmanyúlványok sejtek.
Fő feladatuk a sejtközötti állomány kontrollja és tápanyagellátása. Sejtközötti állományuk szilárd, az oszteokollagén I. Csontszövet adja a gerincesek belső vázrendszerének domináns részt. Szerkezetileg tömött substantia compacta és szivacsos állományt substantia spongiosa alkothat.
A csontszövet felépítését a csontépítő, lebontását a csontfaló sejtek végzik. Ezek a testnövekedés befejezése után is aktívak maradnak, és a csontok alakját és erősségét mindig az aktuális terheléshez igazítják. Kiemelkedően fontos szerepük van a csonttörések gyógyulásában.
A csontszövet az egész élet folyamán képes teljes értékű gyógyulásra restitutio ad integrum megfelelő rögzítés esetén. Kompakt csont keresztmetszete. Havers rendszer.
Betekintés: Gál Béla - Biológia 11. osztály - A sejt és az ember biológiája
Növekedési porclemez. Fent üvegporc, lent az újonnan képződött csontgerendák felszínükön a csontépítő sejtekkel.
Természetesen elsőként a gyönyörű ékszerek jutnak az eszünkbe! Pedig az arany, mint ásvány, gyógyhatással is rendelkezik! A kolloidok jótékony hatásai Miért is van szükségünk kolloidokra?
Porcsejtekből és a sejtek által termelt sejtközötti állományból áll. Ereket nem tartalmaz.
Három típusa van: az üvegporc pl. Gerinchúrszövet - chorda szövet, a gerinc előfutárát, a gerinchúrt építi fel.
Nem szilárd szövet, de kötőszövetes burokba zárt nagy víztartalmú sejtjei összességükben rugalmas támasztólemezt képeznek. Felnőttkori maradványai a csigolyaközti porckorongok kocsonyás belseje nucleus pulposus. Izomszövet[ szerkesztés ] A középső csíralemezből alakul ki. Az izomszövetek közös tulajdonsága, hogy összehúzódva majd elernyedve változó hosszúságot, feszességet érnek el.
Ezzel mechanikai mozgást és munkát végeznek az összehúzódásra képes izomsejtek. Az izomsejtek aktin és a miozin filamentumokat szálakat tartalmaznak.
A két különböző filamentum kötegekbe rendeződik, ha inger éri a sejteket, ATP felhasználásával új kötések jönnek létre a kétféle filamentum között, ezért egymáshoz képest elcsúsznak, és az izomsejtek összehúzódnak. Emberi harántcsíkolt izom transzmissziós elektronmikroszkópos képe.
Navigációs menü
Az izomszövetnek három típusa van: Harántcsíkolt izomszövet -Ezek a sokmagvú izomrostok kötegekbe rendeződve az ízeltlábúak és a gerincesek mozgásszerveinek izomzatát építik fel. Összehúzódási egysége a szarkomér.
Az izomsejtekben a filamentumok kötegei myofibrillumokat képeznek. Ezek összehúzódási egysége a szarkomér.
A szarkomérek egy izomsejten belül egy magasságban helyezkednek el, ebből a vérlemezke-minták embrionális csíralemezei a harántcsíkolt rajzolat. A fehér tetanikus harántcsíkolt izomrostok erős, gyors, összehúzódásokra képesek, de hamar kifáradnak. A vörös tónusos harántcsíkolt izomrostok lassabban húzódnak össze, de tartósabb kontrakcióra képesek.
A harántcsíkolt izom oxigéndús környezetben aerob módon a benne felhalmozott glikogént vízzé és széndioxiddá bontva jut energiához, ezt ATP-ben tartalékolja, amit az összehúzódáskor használ fel.
Oxigénszegény állapotban viszont anaerob módon tejsavas erjedéssel, sokkal rosszabb hatásfokkal termel energiát. Az izomfáradást az energiatartalékok glikogén kimerülése és a bomlástermékek tejsav felszaporodása okozza.
Pihenéskor a tejsavat a vérkeringés elszállítja a májba, ahol glikogénné alakul Cori-kör.
