Petefészekrák epidemiológia


Genetikai fogékonyság Már a XX. Az as évek eleje óta egyre nagyobb számban kerülnek azonosításra olyan genetikai mutációk elsősorban az onkogének és onko-szupresszor gének esetébenmelyek fennállása különböző daganatos betegségekkel szemben fokozott fogékonyságot jelent. A daganatos betegségekkel szembeni fogékonyság populációs szinten geográfiai, etnikai stb. Példaként említhető az emlőrák magas incidenciája az askenázi zsidóközösségekben, melynek hátterében a BRCA1 gén különböző mutációi állnak.

A daganatos betegségekkel szembeni fogékonyságot jelentő génvariánsok laboratóriumi kimutatásának lehetősége számos daganatos petefészekrák epidemiológia esetében adott, de populációs szintű szűrővizsgálatokra egyelőre csak kivételes példák említhetők.

Egy adott daganatos betegség emlőrák, vastagbél-rák stb. Dohányzás Epidemiológiai vizsgálatok eredményeinek meta-analízise alapján napjainkban ma már általánosan elfogadott a dohányzás rákkeltő giardiasis pestis a kezelés ellen. Megalapozott becslés szerint a rendszeres dohányosok relatív rizikója tüdőrák esetében tízszeres, gégerákra nyolcszoros, garat- és szájüregi rákra négyszeres a nem dohányzók átlagos veszélyeztetettségéhez viszonyítva.

A veszélyeztetettség mértékét a dohányzás módja is erősen befolyásolja; a pipázók és szivarozók rizikónövekedése tüdő- és petefészekrák epidemiológia vonatkozásában mérsékeltebb, de a garat- és szájüregi rákra petefészekrák epidemiológia mértékű, mint a cigarettázóké.

Kétségtelen, hogy a filteres és alacsony kátránytartalmú termékek bevezetése valamelyest csökkentette a daganatos megbetegedések rizikóját, de a veszélyeztetettség így is számottevő. Ma már nem vitatott, hogy a dohányzás nemcsak a dohányosokra nézve jelent veszélyt, de az ún.

Petefészekrák epidemiológia

Alkoholfogyasztás Míg a szív-érrendszeri betegségek és az alkoholfogyasztás összefüggésének megítélése körül számos bizonytalanság van, petefészekrák epidemiológia daganatos betegségek és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat bizonyos daganattípusok esetében elfogadottnak tekinthető.

Bár a mechanizmus nem teljesen ismert, elfogadott, hogy a hepatocelluláris karcinómák hátterében nagy gyakorisággal a mértéktelen alkoholfogyasztás áll. Epidemiológiai vizsgálatok az alkoholfogyasztás szerepére utalnak a szájüregi- petefészekrák epidemiológia a nyelőcsőrák esetében is. Az alkoholizmus és a dohányzás társulása igen gyakori, ezért az utóbbi daganattípusok esetében nem könnyen ítélhető meg a két rizikótényező etiológiai súlyának aránya.

Petefészekrák – Wikipédia

Az International Agency for Research on Cancer IARC a különböző kémiai anyagok és ipari folyamatok lehetséges rákkeltő szerepét folyamatosan monitorozza, s a rákkeltő tényezőket aszerint kategorizálja, hogy karcinogenitásuk milyen mértékben alátámasztott állatkísérletek és humán epidemiológiai vizsgálatok adatai által.

Különösen értékesek azok az adatok, amelyek relatíve nagymértékű munkahelyi expozíciónak kitett csoportokon végzett vizsgálatok adataiból származnak.

Ionizáló és nem ionizáló sugárzás A szakirodalomban igen nagy mennyiségű adat halmozódott fel arra vonatkozóan, hogy az ionizáló sugárzás gyakorlatilag minden formája röntgen- petefészekrák epidemiológia neutron- alfa- és bétasugárzás és a nem ionizáló sugárzás különös tekintettel a napsugárzásra rákkeltő hatású lehet.

Hiroshima és Nagasaki atomkatasztrófája után kb. Az embert érő ionizáló sugárzás kb. A becsült évi expozíció alapján feltételezhető, hogy az összes daganatos megbetegedésnek kb. A nem ionizáló sugárzás okozta daganatos megbetegedés típusos formája a melanoma, melynek incidenciája igen nagy geográfiai és etnikai variábilitást mutat. Exogén nemi hormonok Az összefüggés az orális fogamzásgátlók használata és az emlőrák között régóta feltételezett, de a mai napig — ellentmondó epidemiológiai vizsgálati adatok miatt — vitatott.

petefészekrák epidemiológia szemölcsöktől égő

A legvalószínűbb, hogy a viszonylag fiatal korban elkezdett, s hosszú időn át fennálló petefészekrák epidemiológia fogamzásgátló használata megnöveli a viszonylag korai premenopauzális emlőrák relatív rizikóját.

Hasonló megfontolások miatt vetődött fel a posztmenopauzális hormonpótló kezelés lehetséges rákkeltő hatása.

A petefészekrák felismerése

A jelenlegi szakmai vélekedés szerint a hosszú időn át tartó magas napi dózisú 1,25 mg, ill. Az exogén nemi hormonok rákkeltő szerepének mára klasszikussá vált példája az —es években a fenyegető abortusz kivédésére mintegy 5 millió amerikai asszony esetében használt dietil-stilbösztrol DES kezelés.

Bár ez a gyakoriság csekély a daganatos megbetegedések összes gyakoriságához viszonyítva, de igen magas az ebben az életkor csoportban, ill. Az androgének lehetséges rákkeltő szerepe Az androgének lehetséges rákkeltő szerepe testépítők körében észlelt megnövekedett hepatomaincidencia kapcsán vetődött fel, de bizonyítottnak nem tekinthető.

Táplálkozási tényezők A táplálkozás és a daganatos betegségek összefüggése az egyik legtöbbet vizsgált táplálkozásegészségügyi kérdés. A táplálkozás szerepét a daganatos betegségek keletkezésében számos hétköznapi tapasztalat és tudományos megfigyelés támasztja alá. A különböző földrajzi területeken élő, eltérő táplálkozási szokásokat kialakító, ill. A táplálkozás és a daganatos betegségek közötti kapcsolat epidemiológiai vizsgálata nem egyszerű.

Általában nehezen állapítható meg, hogy melyik az a táplálkozási komponens, amelyik egy epidemiológiai vizsgálatban észlelt rizikókülönbségért petefészekrák epidemiológia tehető.

Esetenként a rákkeltő táplálkozási komponens jól azonosítható, bár esetleg vitatható, hogy az adott tényező valóban táplálkozási tényezőnek tekinthető. Az aflatoxin májrákkeltő hatása jól ismert, de jelenléte a táplálékban a takarmánynövény gombás fertőződésének következménye.

Különböző táplálék-adalékanyagok mesterséges színező- és ízesítőszerek esetében az esetleges rákkeltő szerep szintén felmerült, emelkedett húgyhólyagrák incidencia kapcsán. A táplálékkal a szervezetbe jutott nitritek és nitrátok tartósított hús- és haláruk a béltraktusban jelenlévő baktériumok hatására karcinogén N-nitrozo vegyületekké alakulnak, s szerepüket feltételezik a nyelőcső- a gyomor- a vastagbél- és a húgyhólyagrák kialakulásában.

A magas zsírtartalmú étrend daganatos rizikót növelő szerepe szintén felmerült, de a teória a mai napig nem tekinthető teljesen elfogadottnak.

petefészekrák epidemiológia helmint zoonózisos fertőzés

A telített zsírsavakban gazdag étrend kóroki szerepét elsősorban emlőrák kapcsán tételezték fel ma ezt a szakirodalom erősen vitatjade lehetséges szerepe a vastagbél és a prosztatarák vonatkozásában is felmerült.

A rostszegény étrend valószínűleg rizikónövelő tényező a vastagbélrák vonatkozásában, hisz a rostok felszíne egyrészt a béltraktusban képződő karcinogén anyagok megkötésére szolgál, másrészt magas rosttartalom esetén lerövidül a táplálék tranzit-ideje a béltraktusban. Mindkét mechanizmus csökkenti annak a valószínűségét, hogy a vastagbélhám karcinogén anyagokkal tartósan kapcsolatba kerül.

petefészekrák epidemiológia koriander tinktúra

A táplálékban a daganatképződés szempontjából nemcsak permisszív, de protektív komponensek is azonosíthatók. A táplálék magas C-vitamin tartalma gátolja az N-nitrozo komponensek képződését, közömbösíti a DNS-t károsító láb szemölcsök hogyan lehet megszabadulni a b-karotin csökkenti a tüdőrák rizikóját; a különböző gyümölcsökben és zöldségfélékben nagy mennyiségben található flavonoidok számos mechanizmus révén képesek a karcinogenezis gátlására.

Petefészekrák

A táplálkozás és a daganatos betegségek összefüggésének részletesebb elemzését lásd a VIII. Prevenciós lehetőségek A daganatos betegségek megelőzését célzó programok kiemelt jelentőségét az adja, hogy a petefészekrák epidemiológia kifejlődött daganatos betegségek halálozási kockázata általában igen magas. Gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a terápiás beavatkozás esetleg csak a beteg életének — sokszor kérdéses minőségű — meghosszabbítását jelenti, de nem jelent tényleges gyógyulást.

Elsődleges megelőzés Az elsődleges megelőzés fontosságát különösen indokolt hangsúlyozni olyan daganatos megbetegedések esetében, amelyek nem tartoznak az ún.

Az elsődleges megelőzés alapvető célja a rákkeltő környezeti expozíciók lehetőség szerint minél teljesebb körű kiiktatása. Az IARC által nyilvántartott, bizonyítottan, valószínűleg, ill. Amennyiben pl.

La Epidemiología Salud Pública

Általában a daganatok primer prevenciója szempontjából az Európai Rákellenes Kódex ajánlásai mértékadónak tekinthetők, melyeket összefoglalva a III Dohányzók, hagyjátok abba a dohányzást olyan hamar, ahogy csak lehet és ne dohányozzatok más jelenlétében! Nem dohányzók, ne próbálkozzatok a dohányzással! Gyakran fogyassz magas rosttartalmú növényi táplálékot! Minden egészségvédelmi és biztonsági rendszabálynak tegyél eleget, ha ilyen anyagokkal találkozol! Korai felfedezése esetén több rákot lehet gyógyítani!

Ha elmúltál 50 éves, vegyél részt mammográfiás szűrésen! Az Európai Rákellenes Kódex alapvetően egészségmagatartási ajánlásokat tartalmaz, melyek petefészekrák epidemiológia daganatos betegségek kialakulása szempontjából veszélyeztető expozíciók elkerülését, a daganatos betegségek kialakulásának minél korábbi észlelését célozzák.

A Kódex útmutatásai egyben a primer és szekunder prevenció összekapcsolását is jelentik.

petefészekrák epidemiológia nemi szemölcsök kezelése k-ban

Bár a különböző egészségmagatartási ajánlások rámutatnak a daganatos betegségek elsődleges megelőzésének lehetőségeire, az egészséges életmódra nevelés hatását nem pótolhatják. Fontos hangsúlyozni az egészséggel, az egészségvédelemmel petefészekrák epidemiológia -fejlesztéssel kapcsolatos ismeretek oktatásának fontosságát a kora gyermekkortól kezdve, a szocializáció kiemelt fontosságú szintereit jelentő gyermek- és közoktatási petefészekrák epidemiológia.

Az egészségtan oktatása az iskolákban, illetve az egészségfejlesztési ismeretek beépítése a pedagógusképzés tanrendjébe elodázhatatlan feladatok. Másodlagos megelőzés Daganatszűrő programok A daganatos betegségek szűrőprogramjai a daganatok lehetőség szerint minél korábbi felismerését célozzák.

A jamur helminthosporium oryzae tervezése során részben szakmai, részben gazdasági megfontolások érvényesülnek. Alapvető mérlegelési szempont, hogy költséghatékony, szakmailag elfogadható módszerek alkalmazásával van-e reális esély a daganatos betegség olyan korai stádiumban való felismerésére, amikor megfelelő ellátással a betegség még gyógyítható.

A szűrőprogramok kidolgozása kapcsán mérlegelendő alapvető szempontok a következők: 1. Megfelelő-e az alkalmazni kívánt szűrővizsgálati teszt, ill. Jól meghatározható-e a szűrőprogram ún. Milyen a szűrni kívánt daganatos betegségek incidenciája a célpopulációban. Természetesen elfogadható költséghatékonysággal csak viszonylag magas incidenciájú betegség szűrhető; de azzal is tisztában kell lennünk, hogy minél általánosabban elterjedt a betegség, a petefészekrák epidemiológia negatív eredmények száma annál magasabb, míg egy relatíve ritkábban előforduló daganatos betegség esetében több fals pozitív teszteredménnyel kell számolni.

petefészekrák epidemiológia A papilloma mindig rák

Milyen a pozitív teszteredmény prediktív értéke; azaz, a pozitív teszteredménnyel rendelkező egyének petefészekrák epidemiológia azok aránya, akik esetében a betegség valóban fennáll. Ez az arány az alkalmazott szűrővizsgálati eljárás szenzitivitásának csökkenése esetén mérsékelten, míg specificitásának csökkenése esetén jelentősen csökken. A pozitív teszt eredmény prediktív értéke akkor is csökken, ha a populációban viszonylag alacsony az adott daganatos betegség prevalenciája. Szemölcsök a nyelv kezelése alatt fals pozitív és a fals negatív teszteredmény milyen mértékben járhat káros következményekkel úgy az egyén, mint az egészségügyi ellátás vonatkozásában.

Mérlegelendő a fals pozitív teszteredmények okozta egyéni pszichés trauma és a diagnosztikus vizsgálatok jelentette egyéni terhelésen kívül az a költségteher is, melyet a feleslegesen elvégzett diagnosztikus vizsgálatok rónak az egészségügyi ellátás rendszerére. Fals negatív teszteredmények esetében természetesen elsősorban az egyén, akár halálos kimenetelű, veszélyeztetettsége jelenti a fő problémát, de nem mellékesek a jogi és erkölcsi konzekvenciák sem, melyek akár az alkalmazott szűrőprogram hitelvesztéséhez, ill.

Az alkalmazott vizsgálati eljárás infrastrukturális, instrumentális igénye, bonyolultsága, következésképp petefészekrák epidemiológia, ill. Speciális szempontként vizsgálandó, petefészekrák epidemiológia az adott szűrővizsgálat elvégzése milyen veszéllyel jár az egyénre nézve pl. Van-e mód a szűrővizsgálat eredményességének vizsgálatára, hatékonyságának petefészekrák epidemiológia azaz, képezhetők-e olyan indikátorok, melyek petefészekrák epidemiológia a szűrővizsgálat eredményessége egyértelműen megítélhető.

A daganatos megbetegedések szűrővizsgálatai kapcsán a legfontosabb indikátormutató az adott daganatos betegség okozta halálozási arányszám, ill. Fenti tényezők figyelembevételével mindössze néhány daganatos betegség esetében van lehetőség elfogadható költséghatékonyságú populációs szűrőprogramra. Általában világszerte az emlőrák, a méhnyakrák, valamint a vastag- és végbélrák esetében tekinthető kellően megalapozottnak a populációs szintű szűrőprogramok bevezetése.

Az egyes országokban a szűrési célcsoport korszerinti meghatározásában, a szűrővizsgálat alkalmazásának frekvenciájában ugyan vannak eltérések, valamennyi nemzeti protokoll általában igazodik az American Cancer Society — a szakmai bizonyítékok esetleges változásának mérlegelésével karbantartott — ajánlásaihoz.

Természetesen a szűrővizsgálat elvégzése 50 év alatt és 70 év felett sem tekinthető indokolatlannak, viszont az petefészekrák epidemiológia év alatti korcsoportban az emlőrák viszonylag alacsony incidenciája, ill. A mammográfiás szűrővizsgálat mellett az emlő fizikális önvizsgálata elsősorban a két szűrővizsgálat közötti időtartamban manifesztálódó ún.

Azon nők esetében, akik Szakmailag a cervikográfiás, kolposzkópos és a humán papilloma vírus kimutatására irányuló szűrővizsgálatok esetében nincsenek elégséges evidenciák szűrővizsgálati hasznosíthatóságukra vonatkozóan.

Az American Cancer Society közelmúltban módosított ajánlása a 21—30 éves korcsoport esetében a Pap-teszt elvégzését szűrővizsgálati célzattal évente ajánlja, de az ez alatti és feletti korcsoportok esetében a 3 évenkénti gyakoriságot továbbra is megfelelőnek minősítette.

A vizsgálatot három egymást követő székürítés közül kettőből származó mintán kell elvégezni, s ha egyik vagy mindkét minta eredménye pozitív, endoszkópiás vizsgálat javasolt.

Mindhárom szűrővizsgálat esetében az ajánlások az ún. Emlőrák szempontjából pl. A magas rizikójú csoportok esetében indokolt és szükséges speciális általában az általánosnál nagyobb gyakorisággal, esetleg a szokásosnál nagyobb szenzitivitású módszerrel elvégzett vizsgálatokra épített szűrőprogramok alkalmazása.

Petefészekrák epidemiológia. A fogamzásgátló csökkenti a petefészekrák előfordulását

Bár populációs szűrőprogramok általában nem kerültek bevezetésre, ismétlődően felvetődik a szűrés lehetősége a prosztatarák, a szájüregi rákok és a bőrrákok elsősorban a melanoma esetében. Szakmai szempontból ezek a daganatok a szűrhető rákok kategóriájába tartoznak, hisz a korai felismerés lehetősége módszertani szempontból adott, s a daganatok preklinikai stádiuma viszonylag hosszú — de a költséghatékony, populációs szintű szűrőprogramok gyakorlatának mikéntje egyelőre tisztázatlan.

Harmadlagos megelőzés A daganatos betegek, ill.

petefészekrák epidemiológia papilloma vírus a mirigyben

A meghatározott időközönként végzett kontrollvizsgálatok fizikális, radiológiai, laboratóriumi célja és feladata a progresszió gátlása, ill.